Május végén ébred a szerelem

Vége az iskolának,
illata száll a nyárnak;
milyen jó egy szombat délután.

Nyitva az összes ablak;
örülünk minden dalnak;
a lemezjátszón a legújabb lemez.

Ilyenkor május végén égbred a szerelem;
a hócsizmámat
örökre elteszem.
Ilyenkor május végén
máshogy szól a dal,
akármilyen hangos,
senkit nem zavar.

Vége a tanításnak,
ünnep a sok diáknak;
az iskolaköpeny a táskába gyűrve.

Vidám zsivaly a téren,
nyárfavirág a szélben;
észrevétlen éled a szerelem.

Ilyenkor május végén égbred a szerelem;
a hócsizmámat
örökre elteszem.
Ilyenkor május végén
máshogy szól a dal,
akármilyen hangos,
senkit nem zavar.
Minden a legnagyobb zűrben

Minden a leg... a legnagyobb zűrben,
egyszerű a válasz, ha kérdezed.
Minden a leg... a legnagyobb zűrben,
de elvagyok így is, azt hiszem.

Való igaz, a hülyeség gyógyít;
feloldoz a gondok alól.
Ne legyél morcos, ne legyél ideges,
érezd magad jól!

Minden a leg... a legnagyobb zűrben,
egyszerű a válasz, ha kérdezed.
Minden a leg... a legnagyobb zűrben,
de elvagyok így is, azt hiszem.

Neked valaki kell

Úgy tanultuk, hogy nagy a világ,
de olyan társat mégse találsz, akiről álmodsz.

Van, aki első látásra szimpatikus
és minden percben eszedbe jut: hiába.
Nem olyan egyszerű!

Neked valaki kell, aki kényeztet;
Valaki kell, aki dédelget;
Valaki kell, aki átölel
minden éjszakán.

Volt, hogy teljesen összetörtél,
mindenkit hazugnak hittél.

Most úgy szeretnélek megsimogatni
és, ha akarod átölelni, de az egész
nem ilyen egyszerű!

Mert Neked valaki kell, aki kényeztet;
Valaki kell, aki dédelget;
Valaki kell, aki átölel
minden éjszakán.

Tárd ki az ajtót,
nyisd ki a szívedet!
Magadba bújva, így,
egyedül nehezebb.

Tudom jól, volt sok tévedés
és a szerelemről szőtt elképzelés
összetört, összegyűrték,
átkozotttuk megkeverték.

Neked valaki kell, aki kényeztet;
Valaki kell, aki dédelget;
Valaki kell, aki átölel
minden éjszakán.

Együtt a csapat

Együtt a csapat, a társaság,
Nekünk semmi se lehet komplikált.

Ma végre együtt a csapat,
a régi társaság,
ahol senki se idegen,
mind` jóbarát.

És elővesszük a hangszereket,
aztán megpörgetjük az üvegeket.

Ma végre együtt a csapat,
a régi társaság,
ahol senki se idegen,
mind` jóbarát.

Mi azt csináljuk, amit szeretünk;
míg birja a torkunk énekelünk.

Ma végre együtt a csapat,
a régi társaság,
ahol senki se idegen,
mind` jóbarát.

Na végre együtt a csapat,
ugyanaz a társaság,
és mi régesrégen
nem várunk csodát..

Egy reggeli kinn a szabadban

Véget ért hát, a nyaralás,
ennyi volt a nyarunk.
Egy óra múlva már könyörtelen
indul a vonatunk.

Szedjük össze gyorsan a holmikat,
a mackót a bőröndbe tedd!
A hátizsákba meg gyömöszöld be
a szép emlékeket!

Egy reggeli kinn a szabadban,
az indulás előtt;
egy reggeli kinn a szabadban,
a búcsúzás előtt.

Már megszáradtak a fürdőruhák;
a stégen nem nepozik senki.
A szobákban jó nagy a felfordulás,
a hangulat se a régi.

Utolsó szavak, fogadkozások,
hívunk telefonon,
írunk neked, vagy megkeresünk;
lesz rá alkalom!

Egy reggeli kinn a szabadban,
az indulás előtt;
egy reggeli kinn a szabadban,
a búcsúzás előtt.

Várlak lenn a téren

Illatfelhő közelít
szemben az utcán;
néhány napja látom őt,
így délután.
A szomszéd házba költözött;
úgy tizenhét lehet;
a baj csak az, hogy átnéz rajtam,
észre se vesz.

Várlak lenn a téren;
furcsa állapot;
még azt sem tudom, mi a neved,
szerelmes vagyok.

Azt mondták a haverok,
nem egy nagy dobás;
és baj van nálam az ízlés körül,
az nem vitás.
De mit csináljak, ha tetszik nekem
és ő érdekel;
csak azt az egyet nem tudom:
hogy kezdjem el.

Várlak lenn a téren:
furcsa állapot;
még azt se tudom, mi a neved,
szerelmes vagyok.

Nem vagyok én egy táncoslábú,
bohém, vad gyerek.
De el kell vigyem valahová,
ha táncolni szeret.
Befizetem a Piknik Clubba,
az nem egy drága hely!
Összejöhet még valami,
csak próbálkozni kell.

Várlak lenn téren;
furcsa állapot;
még azt se tudom, mi a neved,
szerelmes vagyok.

Együtt is egyedül vagyunk

Álmodunk,
egymás szívében ott vagyunk.
Csak álmodunk
és fel sem tűnik, hogy változunk.

Unalmas minden érzés,
már elmúlt három év,
valahogy egész más,
más volt a kezdetén.

Ébredünk,
még egymást átölelve érkezünk.
Csak ébredünk,
a szürke megszokástól szenvedünk.

Egymás szavába vágunk,
egymásba karmolunk,
valahogy együtt is egyedül,
egyedül vagyunk.

Vádolunk,
apró hibákat felfújunk.
Csak vádolunk
és egymás lelkébe gázolunk.

A szerelem most is elmúlt,
már semmit se nyújt;
valahogy együtt is egyedül,
egyedül vagyunk.

Együtt is egyedül,
egyedül vagyunk.

Nagy dobás

Ma lerázom a gondokat a vállamról,
megnézem a tükörben, hogy mi áll jól.
Gúnyolnak a haverok, hogy nincs még nőm,
összeszedek valakit, még nincs későn.

Feldobódott hangulatban más színű a világ.
Lehet barna, lehet szőke, nem várok tovább!

Előttem a város, hogy is fogjak bele?!
Egy belevaló csajnak mellettem a helye.
Mit számít, hogy haladó vagy kezdő vagyok én?!
Még jegygyűrűt is vehetek a legvégén!

Feldobódott hangulatban más színű a világ.
Lehet barna, lehet szőke, én nem várok tovább!

Készülj, jön a nagy dobás!
Túl leszek végre a nehezén!
Készülj, jön a nagy dobás!
Hol van a lány, aki
ugyanúgy akar, ahogy én?!

Kaland kell, élmény és szerelem;
ne csak a munka, a gond, meg a fegyelem.
Gyere te kis úrült, nyújtsd fel a kezedet!
Ne csak a falnak nyomjam a szöveget.

Feldobódott hangulatban más színű a világ.
Lehet barna, lehet szőke, én nem várok tovább!

Készülj, jön a nagy dobás!
Túl leszek végre a nehezén!
Készülj, jön a nagy dobás!
Hol van a lány, aki
ugyanúgy akar, ahogy én?!

A siker titka a család

Én nem bánom,
hogy nagy a család;
így mindenre tudunk
megoldást.

... és hogyha nálam
van egy kis zűr;
azt senki se nézi
tétlenül.

Jól jön egy tanács,
netán egy pofon;
még mindig jobban járok,
ha itthon kapom.

De újabban már
nincs sok baj velem;
állítólag mostanára
megjött az eszem.

A siker titka a család;
mi mindenre találunk
megoldást.

Én vagyok a házban
a legnagyobb gyerek;
az okosabbra bízzák
a kényes ügyeket.

De ne kérdezz erről,
többet úgyse mondhatok;
a lényeg az, hogy megfejtettem
mi a titok.

A siker titka a család;
mi mindenre találunk
megoldást.
Rázz fel, Hédi!

Rázz fel, Hédi!
Rögtön elalszom.
Na gyere, rázz fel, Hédi!
Mielőtt elnyom az álom.

Egész nap hajtok és robotolok,
ilyenkor este fáradt, gyenge vagyok.
Összeszedem magam, csak ne kritizálj!
Egy férfi a szerelemre készen áll!

Rázz fel, Hédi!
Rögtön elalszom.
Na gyere, rázz fel, Hédi!
Különben elnyom az álom.

A fürdőszobából mire beérsz,
érvényét veszti már az egész.
Ne húzd az időt, mert ásítozom,
leragad a szemem és elalszom.

Rázz fel, Hédi!
Rögtön elalszom.
Na gyere, rázz fel, Hédi!
Mielőtt elnyom az álom.

Te vagy a főnök, te vagy a fej,
Mi lesz a program, te döntöd el.
Úgy teszek mindent, ahogy akarod,
de az energiám már elfogyott.

Rázz fel, Hédi!
Rögtön elalszom.
Na gyere, rázz fel, Hédi!
Szavamra elnyom az álom.

Lehet, hogy baj van és öregszem;
elég egy rossz szó, hogy tönkretegyen.
A férfi-hiúság komoly dolog!
Hát segíts, Hédi, elájulok!

Rázz fel, Hédi!
Rögtön elalszom.
Na gyere, rázz fel, Hédi!
úgyis elnyom az álom.

Karácsony éjjelén

Kár lenne összeveszni,
kínozni egymást;
szeretőd bárhol akad,
de társat nem talász.

Könnyű, kis kalandok,
öröm, élvezet;
úgy kérlek, ne vedd zokon,
ha mindig engedek.

Karácsony éjjelén,
a szeretet ünnepén;
maradj most velem,
hajolj fölém.

Próbáltál visszafogni,
csak néha sikerült;
maradj most velem,
hajolj fölém.

Próbáltál visszafogni,
csak néha sikerült,
volt úgy, hogy rajtakaptál,
minden kiderült.

Lehet, hogy rossz vagyok,
és gyakran tévedek;
de mindig nálad találok
menedékhelyet.

Karácsony éjjelén,
a szeretet ünnepén;
maradj most velem,
hajolj fölém!